A Műszaki Föld- és Környezettudományi Kar által meghirdetett és a
Bányászati és Geotechnikai Intézeti Tanszék által szervezett
A szakirányú továbbképzés megnevezése
Bányászati és ipari robbantástechnikai szakmérnök Szakirányú Továbbképzési szak
A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése
Bányászati és Ipari robbantástechnikai szakmérnök
A szakirányú továbbképzés képzési területe
műszaki
A képzési idő
2 félév
A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma
60 kredit
A képzés munkarendje
levelező, félévenként 3 hét (hétfőtől péntekig)
A szakirányú továbbképzésre történő felvétel feltétele
Műszaki képzési területen legalább alapképzésben (korábban főiskolai szintű képzésben) szerzett mérnöki oklevél és büntetlen előélet.
A következő indítás várható időpontja
2024. szeptember
Felvételi irányszám
10-20 fő (a szakindításhoz min. 10 fő jelentekzése szükséges)
Költségtérítés (2024. szeptemberétől)
450 000 Ft/ félév/ fő
A jelentkezés módja
Csatolandó dokumentumok
Műszaki felsőfokú végzettséget igazoló mérnöki oklevél (diploma) másolata, a leckekönyv másolata és egy szakmai önéletrajz.
A jelentkezés díja
4.000 Ft intézményi eljárási díj, melyet a felvételi irányszám elérése esetén kell megfizetni. (Erről külön értesítést küldünk.)
A képzés célja
A bányászati és ipari robbantástechnikai szakmérnökök speciális tudással és készségekkel rendelkeznek a bányászatban és egyéb ipari környezetben történő robbantástechnikai folyamatok tervezése, koordinálása és irányítása terén. Az ilyen szakképesítéssel rendelkező mérnökök felelősek a robbantási terv kidolgozásáért, az előkészítő munkák koordinálásáért, a robbantási folyamat irányításáért és ellenőrzéséért, valamint a környezeti hatások figyelemmel kíséréséért. A robbantástechnikai szakmérnöki képzettség alkalmazása nemcsak a bányászatban, hanem az építőiparban is jelentős, ahol a robbantástechnika fontos szerepet játszik a földmunkák és a nagy építkezések (bontások) során. A szakképzettség alkalmazása segít a hatékonyabb és biztonságosabb munkavégzésben, valamint csökkenti a környezeti károkat és a balesetek kockázatát.