Műszaki földtudományi (BSc) alapképzési szak

A felsőoktatás átalakítását célzó "Bolognai folyamatnak" megfelelően a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karára 2006. szeptember 1-től többek között a Műszaki földtudományi (BSc) alapszakra lehet jelentkezni. A képzési idő 7 félév. Az alapszakon belül a következő szakirányokat lehet választani:

• Földtudományi specializáció
• Bánya- és geotechnikai specializáció
• Olaj- és gáz specializáció
• Nyersanyagelőkészítési specializáció

A legfontosabb különbségek az eddigi "hagyományos" mérnökképzés és a bolognai un. "lineáris rendszerű" (BSc és MSc) képzések között:

• a teljes képzési idő a korábbi öt évről öt és fél évre emelkedik,
• a képzési idő két részre oszlik: alapképzésre (BSc) és mesterképzésre (MSc),
• a 3,5 éves gyakorlatorientált alapképzés után alapszintű mérnöki diplomát (BSc) kapnak a végzettek, mellyel már munkát lehet vállalni, vagy tovább lehet tanulni egy mesterszakon (+ 2 év),
• a mesterszak (MSc) lényegében a korábbi értelemben vett mérnöki diplomát jelenti.

A Műszaki földtudományi alapszak (BSc) képzési célja

A képzés célja földtudományi mérnökök képzése, akik alkalmasak a földtani kutatások elvégzésére, a társadalom által igényelt természeti erőforrások, az ásványi nyersanyagok, energiahordozók és a víz készleteinek kutatására, feltárására, a készletek hatékony, gazdaságos és környezetkímélő módon történő kitermelésére és előkészítésére, a tevékenységhez szükséges sajátos építmények és műtárgyak építési, fenntartási, üzemeltetési, illetve a tevékenységhez kapcsolódó vállalkozási és szakhatósági feladatok ellátására, a képzési profilnak megfelelő tervezési és egyszerűbb fejlesztési feladatok önálló megoldására, valamint komplex mérési, adatfeldolgozási és tervezési munkákban való közreműködésre, továbbá kellő mélységű ismeretekkel rendelkeznek a képzés második ciklusban történő folytatásához. A tervezői és szakértői jogosultság az előírt gyakorlati idő után az elvégzett ágazat, és azon belüli szakiránynak megfelelően szerezhető meg.

A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

• természettudományos alapismeretek:
  matematika, mérnöki fizika, kémia, földtudományi alapismeretek, informatika;
• gazdasági és humán ismeretek:
  közgazdaságtan, vállalkozás-gazdaságtan, menedzsment, államigazgatási- jogi ismeretek, humán ismeretek;
• szakmai törzsanyag:
  természettudományi, informatikai, mérnöki alapozó és módszertani, alkalmazott földtudományi, technológiai, szakirányú EU-s ismeretek;
• differenciált szakmai anyag:
  földtudományi, bánya- és geotechnikai, olaj- és gázmérnöki, előkészítéstechnikai szakirányokhoz tartozó speciális ismeretkörök.

Az Olaj- és gáz specializáció képzési célja

A specializáción olyan mérnökök képzése folyik, akik a fentieken túlmenően rendelkeznek a fluidumbányászati technológiai folyamatok üzemeltetési és irányítási feladatainak megoldásához szükséges elméleti ismeretekkel és gyakorlati módszerekkel.

A Bánya és geotechnika specializáció képzési célja

A specializáción olyan mérnökök képzése folyik, akik a fentieken túlmenően rendelkeznek a szilárdásványbányászati technológiai folyamatok üzemeltetési és irányítási feladatainak megoldásához szükséges elméleti ismeretekkel és gyakorlati módszerekkel.

Szakmai gyakorlat

Az intézményen kívül teljesítendő szakmai gyakorlat kritérium-feltétel. A szakmai gyakorlat időtartama a műszaki alapképzésben 6 hét.

Nyelvi követelmények

Az alapfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú komplex nyelvvizsga szükséges.

Továbbtanulási lehetőségek (MSc)

A Miskolci Egyetem Földtudományi Karán akkreditált mesterképzéseken (MSc), illetőleg más magyarországi és külföldi mesterképzéseken. A mesteroklevél birtokában a Miskolci Egyetem Földtudományi Karán akkreditált Mikoviny Sámuel Földtudományi Doktori Iskolában (vagy más egyetemeken akkreditált doktori iskolákban) nappali ösztöndíjas, vagy levelező formában PhD képzésen is részt lehet venni.

A szakma szépségei

Az alapszak Olaj- és gáz specialzációján végzett mérnökök feladata a szénhidrogének kutatásának, termelésének, szállításának és elosztásának irányítása. Ezen belül lényeges terület a kutak fúrási technológiájának kivitelezése. A termelés témakörbe az esetleg szükséges mechanikus termelőberendezések, valamint a felszíni gyűjtőrendszer, üzemeltetése tartozik. Végül a kőolaj, és a szénhidrogén termékek (benzin, gázolaj) távvezetéki szállítása is a szakirányon végzett mérnök feladatai közé tartozik. 
A gázipar területén feladatuk a földgáz biztonságos és folyamos elszállítása a gáztermelő mezőktől a fogyasztói berendezésekig, amely számos részterületet takar: a földgázszállító-, tároló- és elosztórendszerek üzemeltetése és irányítása, a gázzal való gazdálkodás. A szakterület nemcsak a földgázra terjed ki: a propán-bután gáz, a biogáz, a megújuló energiák is az e szakirányon végzett mérnökök tevékenységi körébe tartoznak.

Elhelyezkedési esélyek és lehetőségek

A szakirányon végzett mérnökök elsősorban hazai és (megfelelő szintű nyelvismeret esetén) nemzetközi olaj- és gázipari cégeknél, gázelosztói engedélyeseknél, gázipari vállalatoknál és kisvállalkozásoknál, továbbá önkormányzatoknál és államigazgatási szerveknél helyezkedhetnek el. 
A hazai olaj- és gázipar számos vezetője végzett e szakterületen, de több volt hallgatónk dolgozik a világ minden táján. Az elmúlt években a friss diplomások több, mint 90%-a a szakmában maradt, közel 10% külföldön talált munkát. A világ olaj- és gázkészletei még hosszú távon elegendőek, emiatt az olaj- és gázmérnöki szakirányú tudás a jövőben is perspektivikus marad.